Az mondják a baj csőstől, jön. Nem tudom, mit is jelent pontosabban, de így igaz. Ha valamiben rosszul kezdenek menni a dolgok, akkor azt mindig valami kell még tetőzze.

A héten, mintha mágnesként vonzottam volna az összes rosszat. A bajok és problémák tornyosultak. Remélem lesz elég erőm megbirkózni velük.

A hét eleje azzal kezdődött, hogy ellenőrzésem volt a cégnél. Mindegy, hogy rendben volt minden, nem számít, ha jönnek az már büntetést jelent. Ilyen ez az ország. Kell pénz, akkor fejjük egy kicsit a kisvállalkozókat, azok úgysem tudnak visszaugatni, nem mernek. Mindig is így volt ez, amikor a királynak elfogyott a pénze, ott voltak a mórok, örmények, vagy zsidók. Mindenki azt mondja Hitler gyűlölte a zsidókat. De a pénzüket nagyon is szerette.

Jól van, nem akarok sem politizálni, sem történelem órát tartani, csak egy kicsit fel vagyok háborodva, mert kéretlenül belenyúltak a pénztárcámban.

De ha csak ennyi volna, elromlott a kocsim, én vagyok a hibás, de az is akkor romlik el, amikor a leginkább van rá szükségem. Ellopták a telefonom. Megéreztem aznap, hogy valami fog történni. Nagyoláhfalván voltam (így hívom a miénket, a fővárost), beszerzői úton. A szokásos. Aznap éreztem, hogy valami fog történni, és nagyon odafigyeltem a pénzre, nehogy ellopják. Úgy lopnak ott, mint a szarkák. Hát a pénzemet nem, de elvitték a telefonom. Benne 400 nagyon fontos szám, üzleti, személyes, család, barát, és persze, hogy aznap sokan kerestek. Murphy törvénye.

Hanem az igazi baj az Anyám. Eltörte a combcsontját. Műteni kell, és ez egy rakás probléma meg baj. Aztán még ott van az én önmarcangolásom, mert ezt mindig meg tudom csinálni magamnak. Nem vigyáztam eléggé rá, gondatlan voltam, be kellett volna vigyem hamarabb az orvoshoz, el kellett volna zárnom az altatókat, hogy ne találja meg és a többi.

Nem elég, hogy rossz anya vagyok, most már rossz gyermek is lettem.

Sajnálom Mama, sajnálom, de annyiszor eljátszottad már a nagyon beteget, hogy most amikor tényleg nagyon beteg voltál, én mégis kételkedtem. Ha meg talál halni, akkor mindig vádolni fogom magam emiatt.

Most már csak abban reménykedem, hogy a hétvége egy kicsit lazább lesz, és végre felszusszanhatok.

Annyi jó gondolat a tarsolyomban, annyi érdekes mese, és én itt rinyálok és sajnáltatom magam. Igen sajnáljatok, mert ezután még ritkábban leszek a gép előtt, és még ritkábban olvashatom a barátaimat, esetleg jókat nevethetünk egy-egy komenten. De az a helyzet, hogy Anyát hétfőn műtik és azután még 3-4 hónapig nem fog tudni lábra állni. Csinos kis ápolóvá avanszálom magam, legalábbis amíg nem találok egyet, hivatásost. Jaj, és oda lesz az egész nyaram, így most már nem mehetek a tengerre sem, pedig az idén sós vízben akartam áztatgatni magam. Na de sebaj, majd megteszi a Medve tó is. Remélem oda legalább egyszer eljutok.