Ma nagyon boldog vagyok. Szeretném boldogságomat mindenkivel megosztani. Szeretném a síró arcokat letörölni, megcsókolni, s azt mondani ne félj nem vagy egyedül. De nem tehetem, mert van, aki elhúzná arcát, van, aki hamisnak hinne engem, így annyit tehetek, hogy mesélek.

Vannak nagyon szép napok, vannak szürke szomorú szorongások. Olyan vagyok, mint egy virág, amikor boldog kinyitja szirmait és ontja magából az illatokat, odacsalogatva minden kis élőlényt, érzékeny élőt. Amikor meg szomorú, összecsukódik, magába zárkózik, mintha féltené bánatát mástól. Az enyém, ne vegyétek el tőlem, hagyjatok engem, hadd simogassam a bánatomat!

Ezt a mai posztomat azonban egy nagyon kedves barátnőmnek ajánlom.

Amikor nagyon beteg volt a lelkem, amikor a sírás már nem száradt le arcomról, amikor azt hittem, nekem nincsen jogom a boldogsághoz, akkor küldte hozzám őt az angyalom. Néhány levél után, már úgy beszélgettünk, mintha mindig is ismertük volna egymást. Vigasztalt, ő vigasztalt engem, akinek sokkal szörnyűbb emlékei, sokkal szomorúbb története volt. Aztán nem beszélgettünk, nem írtunk egymásnak, sem ő, sem én. Mégis kis figyelmességeket, apró vigasztalást, néha csak egy dal akkor érkezett meg hozzám, amikor a legnagyobb szükségem volt rá. Elhiszitek, nem is ismerem, jó van tőle egy képem, de nem találkoztunk soha, nem érintettem meg soha, és mégis. Szeretem őt, nagyon szeretem. Én hanyag vagyok, néha megfeledkezem a barátaimról, néha eltűnők, hagyjatok békén, néha nem válaszolok levelekre. De ő akkor is szeret engem, érzem, tudom. Tőle tanultam egy nagyon fontos dolgot. Hagyjam a dolgokat, embereket elérkezni hozzám, engedjek magamhoz közelebb mindenkit, és amikor menni akarnak, tudjam elengedni. A dolgokat, eseményeket, embereket, mindent. Tőle tanultam meg, hogy addig nem szerethetek másokat, amíg nem tanulom meg, hogy magamat hogyan szeressem. Az ilyen barátok, mint Ő szépítik meg az életemet, teszik még szebbé, és én hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen barátokat adott nekem. Legyen még sok-sok ilyen, hogy szerethessek, és szeretve legyek.

Köszönöm neked drága barátnőm és köszönöm nektek mind, akik szerettek, akiknek bármi keveset vagy sokat jelentek.

Köszönöm neked is Mackóm, hogy újból megtaláltál, és isten éltessen még egyszer!