Nos ha kérdezed milyen vagyok és ha már erre az oldalra kattintottál elmondom.
Kivülről olyan vagyok mint bárkimás, lehet,hogy már számtalanszor elmentél mellettem anélkül, hogy feltüntem volna neked de ha közelebről megismersz már nem leszek olyan lényegtelen. Tele vagyok érzésekkel akárcsak te és ezek kikivánkoznak belőlem. Hogy milyen érzések? Mindenféle...szeretet,düh,egoizmus,adnivágyás, önmutogatás...miért ne az is. Már nagyon rég óta verseket írok. Megosztom veled őket,mert hiszem, hogy ezek a versek jobban kifejeznek engem mintha itt oldalszámra karakterizálnám magamat.
A lepke
Szeretem a lepkéket
Bár rövid az életük
A boldogság örökkévalóságát
Magukban éltetik.
Nincs neki perce,
Sem napja,sem órája
Egyetlen hosszú ének
Az ő nászéjszakája.
Nem ismeri a hűséget
Nem tudja mi a megcsalás
Minden virágot imád
És őt is mind szereti
Bár holnap tán elmúlik
Gyönyörű szárnyai
Örökre lehullnak
Ő mégis vidám
És minden perce olyan
Akár egy örökkévalóság
Mely azért múlik el,
Hogy újból élhessen.
